Szlavharad (Slawharad)
Szlavharad (Слаўгарад, oroszul Szlavgorod) város Fehéroroszország Mahiljovi területének déli részén, a Szlavharadi járás székhelye. 2006-os becsült népessége 7,3 ezer fő. Mahiljovtól 75 km-re délkeletre, a Szozs-folyó és a Pronja összefolyásánál fekszik. 1945 előtt a Propojszk nevet viselte.
Első írásos említése 1136-ból származik, ekkor mint a Szmolenszki Nagyfejedelemség egyik települése (Prupoj) szerepel. Később Proposek néven szerepel az évkönyvekben. Ebből az időből származnak a két folyó összefolyásánál levő dombon (Zamkovaja Gora) feltárt erődítmény maradványai. A 14. században a Litván Nagyfejedelemség része lett, majd Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben Oroszországhoz került. II. Katalin cárnő a Golicin hercegeknek adományozta a települést és környékét. A 19. századra elveszítette központi szerepköreinek többségét. 1924-ben járási székhely lett. 1938. szeptember 27-én városi jellegű településsé nyilvánították. 1941. július 16-án, kétnapos harc után foglalták el a németek. A megszállás ideje alatt a városban és a járásban mintegy 2 ezer lakos esett a nácik áldozatául. 1943. november 25-én szabadult fel, 1945. május 23-án a nevét Szlavgorodra változtatták és egyben városi rangot kapott. 1989-ben 8,1 ezer lakosa volt.
Első írásos említése 1136-ból származik, ekkor mint a Szmolenszki Nagyfejedelemség egyik települése (Prupoj) szerepel. Később Proposek néven szerepel az évkönyvekben. Ebből az időből származnak a két folyó összefolyásánál levő dombon (Zamkovaja Gora) feltárt erődítmény maradványai. A 14. században a Litván Nagyfejedelemség része lett, majd Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben Oroszországhoz került. II. Katalin cárnő a Golicin hercegeknek adományozta a települést és környékét. A 19. századra elveszítette központi szerepköreinek többségét. 1924-ben járási székhely lett. 1938. szeptember 27-én városi jellegű településsé nyilvánították. 1941. július 16-án, kétnapos harc után foglalták el a németek. A megszállás ideje alatt a városban és a járásban mintegy 2 ezer lakos esett a nácik áldozatául. 1943. november 25-én szabadult fel, 1945. május 23-án a nevét Szlavgorodra változtatták és egyben városi rangot kapott. 1989-ben 8,1 ezer lakosa volt.
Térkép - Szlavharad (Slawharad)
Térkép
Ország - Fehéroroszország
Fehéroroszország zászlaja |
1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. A Szovjetunió felbomlása után elnyerte függetlenségét. 1994-ben az első és egyetlen szabad választáson Aljakszandr Lukasenka lett az ország elnöke, mely pozíciót azóta is betölti. Lukasenka Fehéroroszországban tekintélyelvű, diktatórikus rendszert épített ki. A választások nem szabadok és nem tisztességesek, a rendszer ellenfeleit elnyomják vagy bebörtönözik, a média pedig nem szabad. A 2020-as választást követően komoly tüntetéshullám kezdődött az országban, melynek során sokakat bebörtönöztek. Fehéroroszország az egyetlen európai ország, ahol hivatalosan alkalmazzák a halálbüntetést.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
BYN | Belarusz rubel (Belarusian ruble) | Br | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
BE | Belarusz nyelv (Belarusian language) |
RU | Orosz nyelv (Russian language) |